(József Attila Színház)

Amikor nemzetközi és mostanában született hazai musicalek színrevitelének dömpingje folyik, akkor a József Attila színház hagyományos művet újított fel: az első magyar musicalnek titulált Egy szerelem három éjszakáját választotta a 2012-13-as évad második bemutatójának. Három szerző jegyzi, Hubay Miklós a színdarabot, Vas István a dalszövegeket, Ránki György meg a zenét. Még a Kádár János-i kemény diktatúra kezdetén, 1960-ban volt a premierje az akkori pesti, Nagymező utcai Petőfi Színházban.  Ezt a produkciót időközben oly nagy névvé váló művészek hozták létre, mint Szinetár Miklós, aki rendezte, vagy Petrovics Emil, aki vezényelte, Bodrogi Gyula és Agárdy Gábor, a Nemzet Színésze, aki játszotta. Szerepet kapott még Margitai Ági, Sennyei Vera, Miklósy György és Horváth Tivadar is. Révész György rendezésében, 1967-ben filmre vitték, aminek forgatókönyvét Hubay Miklós és Vas István készítette el. Azóta megszámlálhatatlanul sokszor újították fel, az idén, márciusban, a soproni Petőfi Színházban vitték színre, ezt az előadást most Angyalföldön, november 10-én láthatta-hallhatta először a közönség.

Az Egy szerelem három éjszakája az Abdán, tragikus körülmények között elhunyt Radnóti Miklósnak állít emléket, utolsó munkaszolgálatba vonulása előtti napjait eleveníti fel. Radnótinak és a darab szereplőinek a sorsában csak nyomokban fedezhetők fel azonosságok. Radnóti – József Attila iránti megbecsülése jeleként – szerette egyszerűen csak Költőnek nevezni magát. A szerzőhármas természetszerűen nem dokumentumjátékot-, hanem színművet alkotott, ennek megfelelően a szereplők neve nem Mikós meg Fanni, hanem Bálint és Júlia. Hogy a nézőknek semmi kétségük se legyen a zenés játék főhősének kiléte felől, a felvonások kezdete előtt Huszti Péter rendező avatott tolmácsolásában Radnótinak a Bori noteszbe írt verseiből, köztük a Hetedik eclogából és az A la recherche-ből hangzanak el részletek. A fiatal pár beköltözik az elhagyatottnak vélt, pazar budai villába. Nem csak megjelenés előtt álló, szigorú és szelíd költő-titánok keresik fel őket, hanem a volt tulajdonosok barátai is, a méltóságteljes törvényszéki bíró, Szegilongi úr és mondén dáma felesége, Melitta. Miután ilyen jeles vendég tisztelte meg őket, játékból sajtópert rendeznek, Bálintnak a nyomdából pár órája kikerült verskötete a „bűntett” tárgya. A tárgyalás során számtalan bohókás és keserédes dologra derül fény…Három napig követi nyomon a darab a szereplők életét, amibe vastagon beleszól a történelem, hazánk egyik legsötétebb időszakának, 1944 nyárelejének eseménysorozata, amikor Magyarország elvesztette önállóságát, és rosszindulatú idegenek kényük-kedvük szerint irányították sorsát.

Huszti Péter rendező minden korosztály számára roppant vonzó és látványos, mozgalmas előadást hozott létre. A fiatalok kedvelik, mert köreikben divat a retró, az idősebbek meg azért, mert a fiatalságukat idézi fel. Külön öröm, hogy nem hangszórókból bömbölő bádogzajra énekelnek a színészek, hanem a Ránki Kvintett élő zenével kíséri őket. Horesnyi Balázs praktikus díszlete és Kovács Yvette Alida dédnagymamáink ruhatárát felelevenítő sok-sok jelmeze a háború végi miliőbe kalauzolja el a publikum tagjait. A társulat teljesítményéről csak a legnagyobb elismeréssel lehet és szabad beszélni. Dicséret illeti őket! Viczián Ottó Bálint szerepében olyan, kissé tétova, de költői felelősségével tökéletesen tisztában lévő, igazi elhivatottsággal megáldott poétát és odaadó, szerelmes férjet visz fel a színre, aki tudatában van saját tehetségének meg családfői kötelességének. Magyar Tímea Júliája az a boldog, de igencsak aggódó, minden körülmények között a férje mellett álló fiatalasszony, aki tudja, párja tekintélyt vívott ki magának kortársai között. Viktort, a minden lében kanál kalandort Csere László a figura megkívánta könnyedséggel jeleníti meg. Benkő Péter a morózusnak tűnő Szegilongi bírót merev, de humánus férfiúnak mintázza meg. Piros Ildikó olyan művész, akinek a színészmesterség minden csínja-bínja a kisujjában van, tökéletes biztonsággal formálja meg Melittát, az érző szívű, segíteni kész nagyvilági hölgyet. Nemcsák Károly lehengerlő hévvel személyesíti meg Károlyt, a szigorú költőt, Győri Péter pedig Sándort, a szelíd költőt visszafogottan állítja a nézők elé. Bregyán Péter a kétszínű századost, Beszterczey Attila Gáspárt, Kurkó József Menyhértet, Boros Zoltán Boldizsárt, Zsolnay András a Légióst, Tóth Alex a fiatal katonát és Topolcsányi Laura a virágárus lányt játssza.

Nagyon vidám és fészekmeleg érzés az Egy szerelem három éjszakájának cselekményét nézni, és olyan slágereit hallani, mint a fergeteges Planta-dal vagy Melitta érzelmes búcsúdala. Mindegyik műfajban akad szép számmal olyan magyar mű, ami örök értékeket állít középpontjába, s mindezt a mi lelkünkre hangolva mondja el, a mi sajátságos világunkat eleveníti fel. Minden megtalálható ezekben az alkotásokban, amire büszkék lehetünk és kihúzhatjuk magunkat, mert igazi drámai feszültséget hordoznak, érdekes, izgalmas történetük van. Bizony van mihez visszanyúlnunk, nem muszáj mindig a külföldet majmolni, annak bóvliját magasztalni, mert a mi tarsolyunkban is számos olyan elfeledett kincs lapul, ami rólunk és nekünk szól, ami a mi szívünket dobogtatja meg.

 

Reklámok