Újszínház

   Kocsis István Erdélyben, Ombozon született 1940-ben, a Babes-Bolyai Egyetemen folytatta tanulmányait, 1965-ben diplomázott, ezután újságíróként tevékenykedett. Magyarországra 1984-ben települt át, a Népszínház dramaturgja volt, dolgozott a Magyar Televízióban is. Drámákat már fiatal korától kezdve alkot, több mint tíz darabja közül az Árva Bethlen Kata sorban az ötödik helyet foglalja el: 1975-ben vetette papírra. Az Újszínházban bemutatott Árva Bethlen Katának 2007 április 23-án tartották a premierjét az Aranytíz Teátrumban.

Árva Bethlen Kata személye nem csak Kocsis István lelkét fogta meg, hanem Németh Lászlóét is. Ki volt ez az íróinkat megihlető asszony? Bethlen Kata negyedik gyermekként Erdély egyik legpatinásabb, Erdély történelmére igencsak nagy befolyással bíró református családjában, 1700-ban, Bonyhán látta meg a napvilágot. Édesapja gróf Bethlen Sámuel, rokona Bethlen Miklós, a híres önéletrajzíró és kancellár. Kata akarata ellenére 17 évesen ment férjhez édesanyja mostohatestvéréhez, a katolikus Haller Lászlóhoz. Akkoriban a Habsburg uralkodóház sunyi taktikái közé tartozott, hogy számos főrangú református nőt kényszerítettek katolikus férfivel kötött házasságba. Úgy vélték, így könnyebb lesz elbánni az asszonnyal, aki majd visszatér a katolikus egyházba. Voltak, akik megtörtek, de többen, akik nem. Ezzel a reformáció terjedését akarták megakadályozni, ugyanis törvény mondta ki, a férj halála után a gyerekeket el kell venni anyuktól, hogy az ne nevelhesse őket a református hitben. Ez történt Katával is, Haller László korai eltávozása után Pál fiát és Borbála lányát erőnek erejével elszakították tőle. Második házasságára rövid időn belül sor került, gróf Teleki József lett a férje, akinek 5 leányt és 5 fiút szült. Azonban 32 évesen újra özvegy lett, és pár év leforgása alatt mind a 10 gyermeke meghalt, akadt olyan esztendő, amikor egy hét alatt 3 gyermekét kísérte ki a temetőbe. Eme szörnyű tragédiasorozat után nevezte magát „Árvának”. Ezután visszavonult, és az Olt megyei Hévízen élt. Rokonaival állandó harcban állt, és bátran verte vissza azoknak a jezsuita papoknak a támadásait, akiket Bécsből a „megtérítésére” küldtek hozzá. Lelkiismereti szabadságáért, református hitéért megalkuvás nélkül küzdött, sziklaszilárdan hitt Istenben. Leveleiből kitűnik, hogy rátermett sáfárként gondozta a rábízottakat, hozzáértő gazdaasszony volt, aki pártolta és fejlesztette az ipart is. A segítő szándék vezette, amikor elsajátította az orvoslás tudományát, személyválogatás nélkül gyógyította a betegeket. Támogatta az erdélyi református iskolákat, könyveket gyűjtött, udvarában a Hollandiából hazatérő Bod Péter, a tudós prédikátor 6 évet töltött. Bőkezűen támogatta Bod Péter könyveinek megjelenését, aki ezt a segítséget úgy viszonozta, hogy Bethlen Kata Életének maga által való rövid leírása című önéletírásának szerkesztésében részt vett, és a nagyasszony temetésén Tiszta fényes drága bíbor halott címmel a búcsúztatót is ő mondta el.  Bethlen Kata imádságos könyve Védelmező erős pais címmel 1759-ben Szebenben jelent meg. Árva Bethlen Kata ebben az évben, Fogarason hunyt el, itt is helyezték örök nyugalomra. Kiterjedt levelezését jó 150 évvel később özvegye Széki gróf Teleki József özvegye, Bethleni Bethlen Kata grófnő írásai és levelezése címmel 1922-ben Szádeczky-Kardoss Lajos adta ki.

Kocsis István drámája ezt a kőkemény, megingathatatlan asszonyt idézi fel. A nézők végigkísérhetik Árva Bethlen Kata fájdalmakkal és sorscsapásokkal teli életútjának összes stációját, de tanúi lehetnek azoknak a ritka pillanatoknak is, amik szívének csendes örömét mutatják be. Ezekben a nyugodt percekben, mint a pillangó úgy repdesett övéi körül. Kocsis István drámáját Bethlen Kata leveleiből, visszaemlékezéseiből állította össze. Ezt a művet viszonylag könnyű színpadra állítani, mert nem igényel bonyolult technikai eszközöket, mindössze egy hatalmas fakereszt az összes díszlet. A Bethlen Katát megszemélyesítő Kökényessy Ágira vár az a nehéz feladat, hogy színészi játékával, hangjának rezgésével, mimikájával a publikum elé állítsa a főhős meghátrálásra képtelen alakját. Kökényessy Ági Bethlen Katájáról csak a legnagyobb elismerés hangján lehet szólni! Több, mint egy órán át a pódiumon van, és az első perctől az utolsóig leköti a közönség figyelmét, egy másodpercig sem érzi senki úgy, hogy unalmas lenne, vagy elkalandozna a figyelme, mert alakításából süt a tűz, a melegség, ugyanakkor az erő és a szilárdság. Partnere Szarvas Attila, aki a Faragott Kőrisszobor megjelenítője. Ő egy szót sem szól, csak ott van a színpadon, ezzel súlyt ad a főhős gondolatainak, kiegészíti azokat. Pozsgai Zsolt rendezi a monodrámát, akitől a nézők már megszokhatták, hogy mindig olyan művek világrajövetelét segíti elő, amik nem csupán ébren tartják, hanem erősítik a magyarság nemzettudatát.

Reklámok