Újszínház

A két háború között alig akadt népszerűbb és olvasottabb szerző a Felvidéken, Korompán 1887-ben született és a Budapesten, 1943-ben elhunyt Harsányi Zsoltnál. Verseskötetei is megjelentek, Liszt Ferencről, Mátyás királyról, Petőfiről, Madách Imréről és Munkácsi Mihályról szóló történelmi regényeit falták a korabeli olvasók. Opera- és operettlibrettókat ültetett át magyar nyelvre, így Mozart Don Juanjának szövegét a mai napig az ő fordításában adják elő, de nem csupán „magyarított”, hanem írt is, így Kodály Zoltán Háry Jánosának és Kálmán Imre Csárdáskirálynőjének is ő készítette a librettóját. Színdarabjai egymás után láttak napvilágot, és mutatták be őket. Színházi lapokat szerkesztett, publicisztikai munkássága is figyelemreméltó, a Magyar PEN Club főtitkáraként is tevékenykedett, a Vígszínházat 1938-től 43-ig igazgatta. A bolond Ásvayné ősbemutatója 1942 februárjában volt a Nemzeti Színház Andrássy úti Kamaraszínházában. A darabot és a címszerepet a szerző minden idők legnagyobb magyar sztárjának, Bajor Gizinek szánta. A szovjet megszállást követően Harsányi Zsoltot kiiktatták a köztudatból, vagy ha megemlítették, akkor is csak szidni illett és befeketíteni lehetett a személyét. A rendszerváltást követően regényeit egymás után kezdték megjelentetni, színműveit, köztük A bolond Ásvaynét, egyre sűrűbben tűzték műsorukra vidéki és fővárosi teátrumok. A legutóbbi változatnak a Tavaszi Fesztivál keretén belül az Újszínházban március 28-án tartották a premierjét.
A három felvonásos Ásvaynénak nincs bonyolult cselekménye, az első rész az 1848-as forradalom és szabadságharc idejére esik, a második és a harmadik pedig majdnem 70 évvel későbbre. Először a sugárzóan szép fiatalasszonyt láthatják a nézők, akinek boldogságát csöppnyi fia még teljesebbé teszi. Férjét azonban bánat emészti, ráadásul féltékeny is. Úgy véli, felesége nem őt, hanem előző udvarlóját szereti. Váratlanul hazaérkezik, és nejét a vetélytárs karjában találja. Hiába bizonygatja az asszony, hogy félreérti a helyzetet, ex vőlegénye csak erőszakoskodott vele, Ásvay nem hisz neki. Haragjában beáll nemzetőrnek. Az első és a második felvonás cselekményideje között szűk 70 esztendő telik el, a ragyogó delnőből idős dáma lett, aki körül már felnőtt dédunokái sertepertélnek. Vaskézzel irányítja a gazdaságot és a családot. Egy bolondériája van, minden nap kimegy a vonat elé, várja a férjét, mert szent meggyőződése, előbb-utóbb hazajön. Egy nap orosz hadifoglyok érkeznek a virágzó birtokra, köztük Rosztovszkij gróf, aki a megszólalásig hasonlít Árvayra. Szegény embert a család ráveszi, adja ki magát Zoltánnak, hátha így helyreáll a mama fejében a rend. A harmadik felvonásban kiderül, Ásvayné nem is annyira hóbortos, mint amennyire a környezetében lévők feltételezik, nagyon is helyén van az esze meg a szíve. Pikk-pakk eligazít maga körül mindent és mindenkit, megnyugtatja az érte aggódókat, nem haragszik, amiért becsapták, mert tisztában van vele, csak a javát akarják, azt is tudja, Iván nem azonos Ásvayval. Saját rossz tapasztalatai miatt nem engedi, hogy dédunokái félresikerült döntéseket hozzanak, összeboronálja a szerelmeseket, és felmenti az alakoskodás alól a grófot.
Ásvayné megformálása igaz álomszerep és jutalomjáték annak, aki megkapja. Tordai Teri tud élni ezzel a pazar lehetőséggel! Elbűvölő fiatal és bűbájos idős hölgy. A tőle elvárt és megszokott profizmussal alakítja a két különböző korú asszonyt. Pillangóként szálló, szerelmes, az urát és kisfiát féltő gyönyörű menyecske és megfontolt, higgadtan, a józan ész és okos belátás szerint cselekvő koros úrinő. Almási Sándor kifogástalanul viszi fel a színre a zöld ördögtől mardosott Ásvayt és a fejét színlelésre adó Ivánt. Bicskei Lukács remekül hozza a gaz csábító ellenszenves figuráját. A kotnyeles Bábit Bordán Irén hibátlanul jeleníti meg. A két férfi között őrlődő, özvegy Franciskát Nemes Wanda kiválóan ábrázolja. Timkó Eszter elismerésre méltóan személyesíti meg a látszólag rideg, racionálisan gondolkodó, valójában mély érzésű Lenkét. A tolókocsis, kiszolgáltatott Mihályt Incze József mesterien kelti életre. A nevéhez illően kételkedő, a két nő között ingadozó Tamást Varga Ádám meggyőzően tárja a nézők elé. Mihályi Győző derekasan helytáll Kárász orvosként. Sipekit Gyürki István, Gergely inast ifj. Farkas Sándor, Bakát Gömöri Béla játssza. Húros Annamária korhű jelmezei és díszletei visszaadják a 19. század közepének és a 20. század elejének miliőjét. Andorka Péter zenéje pedig felerősíti a darab hangulatát.
Ez a Dávid Zsuzsa rendezte előadás ismét bebizonyítja, van helye a nap alatt a magyar drámákat és értékeket közvetítő színháznak. Harsányi Zsolt jól megírt, fordulatos, a humort és a komolyságot egyformán vegyítő Ásvaynéja ma is ugyanolyan elemi erővel hat a nézőkre, mint jó hatvan évvel ezelőtt. Megmozgatja fantáziájukat, mert szívükhöz-lelkükhöz szól, és nemesen szórakoztatja őket.

 

Reklámok