Orlai Produkciós Iroda

Jurányi Inkubátorház

 

Az 1981-ben született Gerlóczy Márton többkötetes, az élet iskoláit kijárt szerző. A csemegepultos naplója című regényéből Göttinger Pál és Lőkös Ildikó készítette el azt a színpadi változatot, amit az Orlai Produkciós Iroda szervezésében szeptember 19-én mutattak be a Jurányi Inkubátorházban. Felnőtté válni mindig nehéz, sohasem egyszerű, annál inkább buktatókkal teli, de örömökkel és bánatokkal együtt járó folyamat. A már nem gyerek, de még nem teljesen érett korosztály útkeresésének keservesen humoros ~ humorosan keserves, de egyáltalában nem szájbarágós, pláne nem didaktikus példázata ez könnyed vígjáték. Márczy Lajos fiatal író, a főhős, – aki akár a szerző is lehetne, – megunja addigi értelmiséginek vélt, elkülönülő életének kiábrándító, csalódást csalódásra halmozó próbálkozásait, úgy dönt, kivonul a társadalomból. Remete nem szeretne lenni, csak valami mást akar csinálni, mint eddig, ezért kipróbálja magát olyan műfajban, amiben az emberekkel nap, mint nap kontaktusba kerülhet. Beáll csemegepultosnak, méghozzá az ország első piacára, a körúti Vásárcsarnokba. Érezte, hívják a lókolbászok, a májasok, a kolozsvári szalonnák. Beleveti magát a munkába, új világ tárul ki, másfajta horizontok nyílnak meg előtte. Kiteljesedik, úgy gondolja, megtalálta az igazi, a neki való elfoglaltságot, mert így saját lábára állhat, tapicskolhat a nagybetűs életben, megfigyelheti a környezetét, az embereket, s ebből mindenféle tanulságokat vonhat le. A csikókorból kikerült, még alig férfi mellé nők is kellenek, s ez a törvény alól a főhős sem kivétel. Mint a népmesében, három asszonnyal találkozik. Első a szomszédja, a valaha szebb napokat látott idős dáma, akit Köntösnek keresztelt el, az ő unokája, Hanna, akivel szerelembe esik, és a főnöknője, a kiállhatatlan Jolika, aki naphosszat karattyol, de valójában aranyból van a szíve. Mindenféle – nevetséges, szomorú, felháborító, megnyugtató, idegesítő, lecsendesítő dolgok esnek meg vele, amiken keresztül látja magát, az embereket, a jellemüket, a társadalmat, a múltat, a jelent és a jövőt.

A monodrámát Ötvös András ezer árnyalattal, magas hőfokon égve adja elő. A szó szoros értelmében rajta áll, vagy bukik a darab. Dicséretére legyen mondva, a maximumot hozza ki belőle. Minden tud lenni: félénken pislogó kisfiú, mogorva, mindenki és minden ellen lázadó kamasz, vagány, magát az élet császárának hívő fickó, sztoikus nyugalommal figyelő, vagy éppen idegesen kapkodó, a kemény férfilétbe belekóstoló fiatalember. Minden helyzetben élesen és világosan látja magát, ritkán zökken ki szemlélődő szerepéből. Az összes díszlet a fémelemekből összetákolt hentespult, amit – ahogyan a különböző jelenetek megkívánják, – pillanatok alatt átrendez, ide-oda mozgat. A kolbászok, felvágottak és egyéb „húsipari termékek” jelenítik meg a mellékszereplőket.

Ez a másfél óráig tartó darab igen fordulatos, felhőtlen szórakozást nyújtó produkció, mindenki megtalálja benne magát, az érzelmek hullámzásán, a test és lélek nagy viharain túl lévő éltesebbek ifjúságukat, az ilyesfajta kihívások előtt álló tejfelesszájúak meg huszonévesek pedig önmagukat. Így kerek a világ…

Orlai Produkciós Iroda
Jurányi Inkubátorház

Az 1981-ben született Gerlóczy Márton többkötetes, az élet iskoláit kijárt szerző. A csemegepultos naplója című regényéből Göttinger Pál és Lőkös Ildikó készítette el azt a színpadi változatot, amit az Orlai Produkciós Iroda szervezésében szeptember 19-én mutattak be a Jurányi Inkubátorházban. Felnőtté válni mindig nehéz, sohasem egyszerű, annál inkább buktatókkal teli, de örömökkel és bánatokkal együtt járó folyamat. A már nem gyerek, de még nem teljesen érett korosztály útkeresésének keservesen humoros ~ humorosan keserves, de egyáltalában nem szájbarágós, pláne nem didaktikus példázata ez könnyed vígjáték. Márczy Lajos fiatal író, a főhős, – aki akár a szerző is lehetne, – megunja addigi értelmiséginek vélt, elkülönülő életének kiábrándító, csalódást csalódásra halmozó próbálkozásait, úgy dönt, kivonul a társadalomból. Remete nem szeretne lenni, csak valami mást akar csinálni, mint eddig, ezért kipróbálja magát olyan műfajban, amiben az emberekkel nap, mint nap kontaktusba kerülhet. Beáll csemegepultosnak, méghozzá az ország első piacára, a körúti Vásárcsarnokba. Érezte, hívják a lókolbászok, a májasok, a kolozsvári szalonnák. Beleveti magát a munkába, új világ tárul ki, másfajta horizontok nyílnak meg előtte. Kiteljesedik, úgy gondolja, megtalálta az igazi, a neki való elfoglaltságot, mert így saját lábára állhat, tapicskolhat a nagybetűs életben, megfigyelheti a környezetét, az embereket, s ebből mindenféle tanulságokat vonhat le. A csikókorból kikerült, még alig férfi mellé nők is kellenek, s ez a törvény alól a főhős sem kivétel. Mint a népmesében, három asszonnyal találkozik. Első a szomszédja, a valaha szebb napokat látott idős dáma, akit Köntösnek keresztelt el, az ő unokája, Hanna, akivel szerelembe esik, és a főnöknője, a kiállhatatlan Jolika, aki naphosszat karattyol, de valójában aranyból van a szíve. Mindenféle – nevetséges, szomorú, felháborító, megnyugtató, idegesítő, lecsendesítő dolgok esnek meg vele, amiken keresztül látja magát, az embereket, a jellemüket, a társadalmat, a múltat, a jelent és a jövőt.
A monodrámát Ötvös András ezer árnyalattal, magas hőfokon égve adja elő. A szó szoros értelmében rajta áll, vagy bukik a darab. Dicséretére legyen mondva, a maximumot hozza ki belőle. Minden tud lenni: félénken pislogó kisfiú, mogorva, mindenki és minden ellen lázadó kamasz, vagány, magát az élet császárának hívő fickó, sztoikus nyugalommal figyelő, vagy éppen idegesen kapkodó, a kemény férfilétbe belekóstoló fiatalember. Minden helyzetben élesen és világosan látja magát, ritkán zökken ki szemlélődő szerepéből. Az összes díszlet a fémelemekből összetákolt hentespult, amit – ahogyan a különböző jelenetek megkívánják, – pillanatok alatt átrendez, ide-oda mozgat. A kolbászok, felvágottak és egyéb „húsipari termékek” jelenítik meg a mellékszereplőket.
Ez a másfél óráig tartó darab igen fordulatos, felhőtlen szórakozást nyújtó produkció, mindenki megtalálja benne magát, az érzelmek hullámzásán, a test és lélek nagy viharain túl lévő éltesebbek ifjúságukat, az ilyesfajta kihívások előtt álló tejfelesszájúak meg huszonévesek pedig önmagukat. Így kerek a világ…