Debreceni Csokonai Színház

Erkel Színház

 

A Salzburgban, 1756-ban született és 1791-ben, Bécsben elhunyt Johannes Chrysostomus Wolfgangus Theophillius Mozart – közszájon forgó nevén – Wolfgang Amadeus Mozart a világ zeneirodalmának legismertebb komponistája. Hangversenytermekben, operaházakban gyakran adják elő alkotásait, a mi dalszínházunk is élen jár a Mozart-művek színrevitelében. A Don Giovanninak 1787. október 29-én volt az ősbemutatója Prágában. Hazánkban Don Juan címmel 1885-ben játszották először, és rövidebb-hosszabb megszakításokkal azóta is az Operaház vagy az Erkel Színház műsorán van. A vidéki és határon túli operajátszás támogatására hívta életre az Operaház vezetősége 2013-ban a Primavera fesztivált. Ez az eseménysorozat az idén az Erkel Színházban április 21-én kezdődött el és 26-ig tartott. A határon túlról egyetlen társulat érkezett, a Kolozsvári Magyar Opera, a többi öt együttes hazánk nagyobb városaiból, így Győrből, Debrecenből, Pécsről, Miskolcról és Szegedről. Az is érdekessége ennek a fesztiválnak, hogy két Don Giovannit láthatott a közönség, 23-án a debreceniekét, 26-án pedig a pécsiekét

A 14. századi sevillai krónikákban leírt, nőfaló Don Juan legendája számtalan irodalmi alkotás írására ihlette Moliére-től, E.T.A. Hoffmanntól kezdve G. B. Show-n, Byronon át Dumas-ig, Puskinig a szerzőket. Liszt Ferenc két művet szentelt ennek a témának, és más zenedarabok is születtek. A legismertebb Mozart operája, amit sok-sok emberi megpróbáltatásainak talán legsúlyosabbjában, édesapja halála miatt érzett gyászában komponált. Műfaja dramma giocoso, azaz játékos dráma. Nem komédia és nem tragédia, mindkettőből van benne. Az összekötő szövegeket, a recitativókat is maga Mozart írta. Mozart operájának a cselekménye a 17. századi Andalúziába, Sevillába viszi el a nézőket. Itt él Don Giovanni, a szoknyabolond lovag Leporellóval, hűséges szolgájával, aki listát vezet az ura által meghódított hölgyekről. A szívtipró azonban nem áll meg a határoknál, hanem a környező országokban is elcsavarja a nők fejét, ugyanis nincs a földkerekségen olyan lány, vagy asszony, aki vonzerejének képes lenne ellenállni. Nem számít, hogy nemes vagy paraszti származású fehérnépről van szó, ő mindegyiket kitünteti figyelmével. Donna Anna és donna Elvira, a két rangos kisasszony és a falusi szépség, Zerlina is a hálójába kerül. Anna édesapja, a lánya becsületén esett folt miatt megbántott kormányzó meg Anna vőlegénye, a megcsalt Don Ottavio, és Zerlina újdonsült férje, a felszarvazott Masetto azonban bosszút esküszik ellene. A rútul elhagyott Elvira is terveket forral a csélcsap férfiú megleckéztetésére. A magabiztos és pökhendi Don Giovanni nem hallgat a jó szóra, nem távozik el a helyszínről, sőt kihívja maga ellen a végzetet, vacsorára invitálja az őt számon kérő kormányzó kőszobrát, aki meg is látogatja, és magával viszi a pokolba.

Haja Zsolt kölcsönzi a gonosz és velejéig romlott Don Giovanninak bársonyosan telt baritonját. A sértett Don Ottaviót Turpinszky Gippert Béla simogató tenorjával és kifogástalan színészi játékával viszi fel az Erkel színpadára. A talpraesett Zerlinát Benedekffy Katalin ennek a bájos alaknak az ötletességével jeleníti és fényesen csillogó hangjával szólaltatja meg. A mindig megbocsátó Donna Elvirát Szolnoki Apollónia hangjának ezer színével, a hiú és büszke Donna Annát Rendes Ágnes selymes szopránjával, a gazdáját mindig hűségesen szolgáló Leporellót Cseh Antal mélyen zengő basszusával, a féltékenységtől gyötört Masettót Cser Péter érces basszusával, a kormányzót Wagner Lajos sötét tónusú basszus hangján kelti életre. Medveczky Ádám óraműpontossággal vezényli a Kodály Filharmónikusokat és a Csokonai Színház énekkarát. Egyetlen fals hang, vagy melléütés nincs az előadásban, mindvégig kézben tartja a zenészeket és az énekeseket. A minimalista, negyedkörre emlékeztető és az összes helyszín ábrázolására igencsak alkalmas díszleteket Orbázi Zoltán és Gemza Péter tervezte, és különböző fényeffektekkel – tűzijátékkal, pokol vörös lángjaival – „dobja fel” az aranyszínű hátteret. Ondraschek Péter jelmezei a kortalanságot fejezik ki, a barokk viselettől kezdve a mai divatig mindenféle ruha képviselteti magát. Gemza Péter rendezte az operát, és nem a „vágott”, hanem a teljes verziót adják elő, így igazi zenei csemegével lepik meg az operarajongókat.

A közönség hálásan tapsolt, és köszönte meg a közreműködő művészeknek az élményt. Mozart olaszosan bővérű operáját nem lehet megunni. Olyan „operaslágerek” hallhatók benne, mint Don Giovanni pezsgőáriája, szerenádja, Zerlina és Don Giovanni első felvonásbeli kettőse meg Leporello regiszteráriája, amiket híres-nevezetes énekművészek koncerteken adnak elő, vagy vesznek fel lemezválogatásukba. A Don Giovanni mindenkor elbűvöli az embereket, és ez nem volt másképp most április 23-án az Erkelben sem, amikor a debreceni Csokonai Színház művészeinek avatott előadásában gyönyörködhetett a publikum.