Vénusz Színház

Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum

 

 

A Tiszta kabaré! a Vénusz Színház produkciója, aminek május 9-én volt a premierje. Azóta vidéken és a fővárosban is számtalan helyen vitték színre. Ez az előadás nem vállalkozik másra, mint arra, hogy az emberek megfeledkezzenek napi gondjaikról-bajaikról, és csak nevessenek, nevessenek. Irodalmi anyagát a két háború közötti neves mulattatók kabarétréfáiból állították össze. Karinthy Frigyestől kezdve Nóti Károlyon át Molnár Ferencig tart a névsor, akinek írása helyet kapott a válogatásban, de a közelmúlt komédiaszerzőinek – például Peterdi Pálnak – az alkotásai is megszólalnak. Hacseknek és Sajónak, ennek a két érdemdús férfiúnak az évődésén most is jókat derülnek a nézők. Eisemann Mihály és más zeneszerzők fülbemászó dallamai meg a hungarikum tisztes címét elnyerő magyar operett régi nagy slágerei adják a műsor zenei anyagát. A két felvonásból álló estet keretbe foglalja a legismertebb szám, ami úgy kezdődik, hogy Kellene ma éjjel egy kis haccáré, haccacáré, ugyanis ezzel indul és zárul az előadás.

A négy előadó: Szitás Barbara, Venczel Hajnalka, Bor Viktor és Kósa Dénes mindent megtesz a sikerért. Tökéletes összhang van köztük, egymásra figyelésük precíz összhatást kelt. Remekül hozzák a legkülönbözőbb figurákat, derekasan helytállnak a jelenetekben. Kirobbanó örömmel, féktelen szenvedéllyel és belső tűzzel komédiáznak. Hollywoodi képességekről tesznek tanúbizonyságot, nem csak minden kritikát kiálló módon játszanak, hanem kiválóan énekelnek és kifogástalanul táncolnak is.

A közönség szeptember 5-én, a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzemban hallatlanul élvezte az előadást! Pedig minden egyes műsorszámot ismert, ennek ellenére egy percig sem unta. Nem csupán udvariassági, kissé langyos tenyér-összeütögetést kaptak a művészek, a publikum tagjai két jelenet között is lelkesen fejezte ki tetszését, a végén pedig szűnni nem akaró tapssal jutalmazták a színészeket, és kérték a finálé ismétlését. Meg is kapták! Újfent bebizonyosodott, nem muszáj mindig borongani, komor gondolatokban elmélyedni, súlyos társadalmi kérdésekkel meg a világ nehéz dolgaival foglalatoskodni, nem szükséges folyton-folyvást mához szóló üzenetek kódjait megfejteni! Kell a könnyedség és a fesztelenség! Az emberi léleknek olyan nagy szüksége van a felhőtlen jókedvre, az önfeledt hahotázásra, a tartalmas kikapcsolódásra, mint egy falat kenyérre, és mindezt ez az előadás megadja. A széksorokban ülők két órán át mosolyognak, pompásan szórakoznak, alaposan kikacagják magukat. Ezt nyújtja a Tiszta kabaré!, és ettől nem is kell több!