Újpest Színház Nagyszínpad

Hadart Színház vendégjátéka

 

A Tavaszi bérlet első produkciójaként láthatta február 20-án az érdeklődők ezt a fergeteges komédiát az Újpest Színház előadásainak otthont adó Ady Endre Művelődési Központban. Moravetz Levente színész, író, rendező mai közegbe ültette át Shakespeare darabját, a Tévedések vígjátékát, amit tavaly november 28-ai óta tartanak műsorukon. Ideális „tájoló” előadás ez, ugyanis a nagy angol szerző hármas: elő-hátsó-felső színpadfelosztására nem hasonlító, hanem könnyen mozgatható, két nyitódó-csukódó liftajtóból meg négy egyéb nyílászáróból álló díszletei rövid időn belül felépíthetők bármely, kevés színpadtechnikával rendelkező játszóhelyen.

A cím, az Őrületek tornya tökéletesen kifejezi a tartalmat, a minőségi szórakoztatás nemes és üdvös célját kitűző Hadart Színház valóban nem az altesti humorral és az emberi nem szaporodásával kapcsolatos övön aluli kiszólásokkal akar mosolyt csalni az emberek orcájára, hanem a jó ízlés határán belül maradó tréfás jelenetekkel, a helyzet- és jellemkomikumok optimális vegyítésével óhajtja mindezt elérni. És bizony el is éri. A cselekmény eleinte roppant bonyolultnak tűnik, ezért van igény a házmester, – bocsánat – közös képviselő Géza fényképes tájékoztatására, szereplőbemutatására és időnkénti magyarázataira. Erre inkább a darab elején van szükség, a közepe felé azonban a publikum minden tagja tudja, ki kicsoda, kit akar meghódítani, vagy jó messzire elkerülni. Még a hallássérültekre is tekintettel vannak, és hogy ők is tökéletesen képben legyenek, Takács Erika jeltolmács végig a színen van, és segítségi őket. Van itt minden, ami elengedhetetlenül hozzátartozik bármely pazar, vérbő komédiához: a kórházban elcserélt, egymástól gyökeresen különböző jellemű ikerfiúk, szeretetre éhes, formás leányzó, szemrevaló, kikapós asszonyság, szoknyabolond, kapuzárás előtti pánikban lévő férj, a pólyás babáját folyton elhagyó, szétszórt szomszédasszony, kapzsi, de igen mutatós ingatlanos hölgy, minden lében kanál házfelügyelő és két ostoba talpas rendőr. Közöttük bonyolódik a cselekmény.

A közreműködő művészek mind egy szálig remek teljesítményt nyújtanak. Háda János rendező munkáját dicséri az a precíz színészvezetés, amit ez az igen feszes ritmusú, gyors ütemű produkció megkíván. A színészektől is pontosságot, alapos egybehangolódást igényel a vígjáték bemutatása, mert a legapróbb csúszás is nagymértékben gyengítené az összhatást. Oda kell figyelniük, hogy minden jelenet idejében történjen, másodpercnyi pontossággal működjön, a hangsúlyok ne tolódjanak el, és a megfelelő helyre kerüljenek. Háda János a rendezésen kívül még közös képviselő Gézát alakítja, kifogástalanul. Straub Dezső a tőle elvárt profizmussal hozza a kicsapongó férjet. Anitát, a házasságból ki-kikacsintgató feleséget Mérai Katalin elismerésre méltóan személyesíti meg. Szabó Máté mindkét szerepét, a nőfaló macsóét és a saját neméhez vonzódó fiatalemberét mintaszerűen formája meg. Seres Dániel sallangmentesen kelti éltre a jóindulatú, szolgálatkész fiútestvér kettős karakterét. Végh Judit tökéletes csinibabát jelenít meg, egyszerre vonzó és undok, ugyanakkor megértésre, szeretetre vágyó fiatal lány. Laurinyecz Réka a figura megkívánta harsánysággal és ügyetlenséggel viszi fel a színre a kapkodó szomszédasszonyt. Zakariás Éva mesterien játssza az elegáns, tipp-topp, de ravasz, csak a biznisszel törődő dámát. A két fakabátot Juhász György és Maday Gábor igencsak humorosan adja elő.

A közönség pompásan szórakozik. Nincs olyan perc, amikor nem nevet. Hangosan, jóízűen és felszabadultan. Nem kell mindig borongani, az élet nagy kérdéseivel foglalkozni, világot megváltó dolgokon elmélkedni, társadalmi ügyeket boncolgatni, vagy politikai eseményeket elemezni. Nem muszáj, hogy a széksorokban ülők kényelmetlenül érezzék magukat, vagy feszengjenek. A nézőknek, mint egy falat kenyérre, olyan nagy szükségük van a derűre, önfeledt kacagásra. És ezt most megkapták ezen az igen kellemes szombat estén, amit az Újpest Színházban eltöltöttek.

Reklámok