Sopron Balett

Millenáris Teátrum

 

A Sopron Balett Demcsák Ottó Harangozó-díjas táncművész és koreográfus vezetésével a Petőfi Színház tánctagozatából alakult 2014 augusztusában. Idáig és ezután is közreműködnek a színház zenés és prózai előadásaiban is, de önálló produkciókkal is a közönség elé lépnek. Ezek közül az egyik az Álmos legendája, aminek 2016. április 16-án, az anyaszínházukban volt az ősbemutatója. Ezt a táncművet hozták fel Budapestre, a zsúfolásig megtelt Millenáris Teátrumban október 20-án láthatták a fővárosiak.

A felvidéki, vágsellyei születésű Szarka Gyulát a Ghymes Együttes Kossuth-díjas énekes – gitáros alapítóját, zeneszerzőjét kérte fel a Sopron Balett vezetője, hogy komponáljon zenét annak, a tánc nyelvén elődható színpadi műnek, ami kifejezi tiszteletüket, és méltó emléket állít történelmünk egyik legtalányosabb személyiségének, Álmos fejedelemnek. A szöveg alkotásával pedig Szálinger Balázs József Attila-díjas költőt bízta meg. Az Álmos legendája 12, különböző, de hangzásában, táncformájában mégis egységes tételből áll, amit két felvonásban adnak elő. Álmos vezér életéről, tetteiről alig maradt fenn írásos emlék, legenda viszont annál több. Ezek a félig-meddig igaz, félig-meddig csupán mendemondák kapnak teret a színpadon. A napáldozat sokszereplős, színes képe nyitja az előadást, majd Ügyek és Emese kettősével folytatódik, amiben egyértelművé válik, hogy a magyar nemzetség ősapja a szent madár, a turul. Eseménydús forgatagban örvendeznek Álmos születésének, ami után boldog, felszabadult ünneplés veszi kezdetét. Férfivá avatása szintén sok-sok táncos közreműködésével előadott pezsgő rész. Csendesebb percek azok, amikor Álmos és Virág szerelmében gyönyörködhet a néző, ami után megint fordulatos, harcias táncaival jön a kaukázusi csata, amelyben Ügyek halálát leli. A második felvonás közös, pergő tánccal kezdődik, ugyanis Álmost pajzsra emelik, majd a hét vezér vérszerződést köt egymással. Ezután elbúcsúznak az óhazától, a kijevi csatában győzelmet aratnak. Lírai elemekkel áthatott kettős tánc az, amikor az idős Álmos búcsúzik az élettől és Virágtól. Az utolsó pillanatok megint mozgalmasak, ekkor áldozzák fel Álmost, ami után bevonul a nép az új hazába. Felváltva vannak benne erős érzelmektől áthatott, lágy és kemény, verekedős elemek is, amik a botos táncokban öltenek formát.

A Sopron Balett tagjai minden dicséretet megérdemelnek. Olyan belső tűzzel, mély érzéssel táncolják el szerepeiket, hogy teljesítményükről csak a legmagasabb elismerés hangján lehet és szabad szólni. Álmost Bolla Dániel, Emesét Sasvári Krisztina, Ügyeket és Árpádot Bolla Bence, a Táltost Rovó Péter, a Füvesasszonyt Szalai Dóra, Virágot Kovács Enikő, a Turult Füsi Zsolt, a csodaszarvast Szabó Barbara Zsófia, a fehér lovat Csernus Anita táncolja.

Ennek az előadásnak az a titka, azért gyakorol olyan elementáris hatást a nézőkre, mert keveredik és kerek egésszé áll össze benne számtalan, az iskolai történelemórákon tanult ismeret, a népi és a napjainkban divatos hangszerek által megszólaló, ősi dallamvilágú, ugyanakkor mai zene, a kompozíciók réginek tűnő, stilizált, mégis jól érthető szövegével, és a klasszikus elemeken nyugvó, de a modern és népi tánc lépéssorait magában foglaló koreográfiával. Mindezt a Sopron Balett és a Sopron Táncegyüttes tagjai igen magas művészi színvonalon prezentálják. A tökéletes összműveszti hatás eléréséhez szorosan hozzátartozik Szakál Attila a turulmadarat mindig mutató 3D animációja is, ami végigkíséri az egész produkciót, különösen a végén, amikor mintegy rövidítve összefoglalja a lényeget. Kovács Ferenc fénytervei nagymértékben hozzájárulnak ahhoz a csodához, amit az est létrehoz. Németh Hajnal Auróra jelmezei felidézik őseink öltözeteit. A zene, a tánc, a szöveg, a sok-sok fényeffekt és a táncosok tudása lenyűgözi a publikum minden egyes tagját, megfogja lelküket és átjárja szívüket.

 

 

 

Reklámok