Újpest Színház

Nemzeti Lovas Színház és a Szigetszentmiklósi Sziget Színház vendégjátéka

 

A Debrecenben 1766-ban született és ugyanott 1828-ban elhunyt Fazekas Mihály író, költő és botanikus halhatatlan remekműve, a Lúdas Matyi 1815-ben jelent meg, és azóta tart diadalútja. Nincs olyan magyar ember, aki ne ismerné ennek a népmesei szálakkal átszőtt, időmértékes verselésben írt elbeszélő költeménynek a történetét, amiben a furfangos szegény legény túljár a gazdag uraság eszén. Szeretjük hallani~olvasni, ahogyan az ügyesség és az elszántság legyőzi a kapzsiságot meg a butaságot. Mindannyian kívülről fújjuk a szállóigévé nemesedett mondatot: „Háromszor veri ezt kenden Lúdas Matyi vissza.” Megszámlálhatatlanul sok feldolgozást ért meg és fog is még elérni a Lúdas Matyi, amik közül a Nemzeti Lovas Színház és a Szigetszentmiklósi Sziget Színház közös darabját a tavaszi bérletsorozat második előadásaként március 17-én nézhette meg Újpest színházszerető közönsége az Ady Endre Művelődési Központ nagytermében. Ennek a pazar látványelemekkel bőségesen ellátott népi rockoperának 2011-ben volt az ősbemutatója, amiknek szerves részei a lovak meg az élő libák. A megaprodukció írója és rendezője, mindkét társulat megálmodója, azaz szíve-lelke Pintér Tibor. Négy év múlva lefújta az időközben ráülepedett port, sok mindent átalakított benne, felújította, újragondolta és osztotta a szerepeket. Van a Lúdas Matyinak kamaraváltozata is, amit egyszerűbb színpadtechnikával felszerelt helyeken is elő tudnak adni. Ez utóbbi verziónak örülhettek, tapsolhattak az újpestiek is.

Ennek az előadásnak nem az a célja, hogy a Fazekas Mihály-mű tartalmát tolmácsolja, mert erre nincs szükség, ugyanis az a kisujjában van mindenkinek, aki általános iskolába járt. Főbb motívumait megtartva, a rockopera műfaji sajátosságait figyelembe véve egy teljesen új produkció jött létre, aminek számtalan, az alapműben nem meglévő szereplője is van. Ilyen Galiba, Matyi hangosságával mindenkit túlgágogó, élelmes és eszes libája, akit Szabó Dorottya kifogástalanul kelt életre. A narrátor feladatát a művészeti vezető, a minden feladatát a tőle elvárt és megszokott profizmussal színre vivő Pintér Tibor vállalja magára, nem csupán az elbeszélő és az átvezető részek elmondásával, hanem énekszámokkal is segíti a publikum tagjainak eligazodását ebben a szívet melengető és igazságérzetünket hájjal kenegető mesében. Több igencsak érdekes momentum is helyet kap a játék során, ilyen például, amikor a széksorokban ülők kézfelemeléssel és hangjukat hallatva szavazhatnak, vagy hagyhatják jóvá a történteket. Főképp a fiatal nézők szimpátiáját és elégedettségét sikerül kivívni azáltal, hogy bevonják őket a színpadon zajló eseményekbe, feljöhetnek a világot jelentő deszkákra, és aki akar, rásózhat egyet az ellenszenves Döbrögi kerek fenekére, akit Monori Balázs remekül alakít. A hajbókoló ispánt a figura megkívánta kétszínűséggel Vár Sándor igen kedélyesen jeleníti meg. Bekefi Viktória aranyosan formálja meg Matyi szerelmét, ezt a félénk leányzót. Matyi aggódó édesanyját Lőrincz Andrea személyesíti meg. Mohácsi Márk kellő humorral, elszántsággal és céltudatossággal formálja meg Matyi szerethető, csavaros észjárású karakterét.

Széles jókedvvel vonult ki az „Ady” színháztermét zsúfolásig megtöltő nézősereg, mert azt kapták, amit előzőleg elvártak. Kétórányi csupa derűt, mókát és kacagást. Elandalodhattak a fülbemászó dallamokon, a művészekkel együtt dúdolhatták az ismert népdalokat, gyönyörködhettek a Nádasdy Andrea és Patuzzi Mónika tervezte, a Szigetszentmiklósi Sziget Színház musical stúdiósai és művészei által előadott tüzes táncokban. Igazságérzetük sem csorbult, mert újfent győzött a jó a rossz felett, Döbrögi megint megkapta a magáét, azaz Matyi most is háromszor náspángolta el az ostoba és fennhéjázó hatalmasságot.

 

Reklámok