Márciusban Újra Kezdjük!

Újpest Színház

 

Az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeiről ma már nyíltan és szabadon lehet beszélni, írni. Az utána következő megtorlásokról is. Egyre-másra nyílnak meg a levéltárak, kerülnek elő titkos dokumentumok, természetszerűen csupán azok, amiket a rendszerváltozás előtti röpke időszakban a volt belügyesek ijedtükben nem tettek használhatatlanná. Mind a mai napig legendák keringnek, hogy akkoriban a berezelt elvtársak éjt nappallá téve működtették az iratmegsemmisítőket, máglyákon égették el a terhelő bizonyítékokat. Megbecsülni is nehéz, mi minden tűnt el így örökre a kutatók szeme elől, azonban az összes iratanyagot nem tudták tönkretenni, maradt azért jó pár. Ezekből – ma már bárki által hozzáférhető – egykor titkosan ügykezelt okmányokból, korabeli tárgyalási jegyzőkönyvekből, újságcikkekből, memoárokból állította össze Geltz Péter dramaturg a MUK, a Márciusban Újra Kezdjük!  című dokumentum-drámát, amit a darabot bemutató együttes tíz helyszínt felölelő országjáró körútjának egyik állomásaként  2017. május 10-én délután láthattak a nézők az Újpest Színháznak otthont adó Ady Endre Művelődési Központban. Az előadás létrejöttét az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára létrehozott Emlékbizottság támogatta.

A MUK a levert forradalom utáni bő három hónap eseményeit mutatja be, amikor értelmiségi meg kétkezi munkát végző fiatalok nem tudják és nem is akarják elfogadni a vereséget. Úgy érzik, kötelességük szembeszállni a szovjetekkel és hazai kiszolgálóikkal. Nem számolnak a komoly, sőt halálos következményekkel. Ezek a nem csupán romantikus, hanem valódi forradalmi hevülettől fűtött, forrófejű ifjak nem hagyják magukat, ég bennük a hazaszeretet, gyűlölik a rendszer talpnyalóit. Szentül hiszik, muszáj tenniük valamit. És tesznek is. Óvodáskorukban kapott gyerekjátéknyomdákon röplapokat gyártanak, és kitűzik azokat forgalmas járdák fáira, házfalakra meg hirdetőoszlopokra. Titkos jelszavuk: Márciusban Újra Kezdjük! 1957 első negyedéve bizony a Kádár János-i kötélkor kezdete, az éppen csak megszilárduló kemény diktatúra revánsvágytól égő pribékjei, mint ördög a tömjéntől, úgy féltek ezektől a mozgalmaktól. A dráma az ország három szegletében, így Budapesten, Kecskeméten és Pécsett aktivizálódó csoport tevékenységét állítja középpontjába. Szereplői fiktív személyek, akiknek karakterét élő emberekről mintázták meg, és különböző forradalmár-típusokat testesítenek meg. A budapesti másodéves joghallgató lány, a pécsi bányászipari-tanuló legény és a kecskeméti piarista gimnáziumba járó fiú, aki nem jelenik meg a színen, alakját csak gyógyszerész édesapja szavai idézik fel. Az ellentábor két figurája is feltűnik, a Besúgó, akit zsarolással kényszerítettek megfigyelésre és jelentések írására meg a Vallató, aki önként és örömmel vállalja mocskos munkáját.

Horváth Hajnalka jelmeztervező korabeli ruhákba öltözteti a szereplőket, Meskó Tímea, Robin László, Medve József, Kroó Balázs és Geltz Péter kifogástalanul, minden kritikát kiálló és profi módon kelti életre ezt az öt karaktert, és énektudásuk sem hagy maga után semmi kivetnivalót. Nem csupán avatott, művészi hitelességű játékuk teszi ennyire szívre-lélekre ható, egyszóval katartikus élménnyé az előadást, hanem a diszkrét élő zene is, amit a Roma Hungaricum zenekar tagjai szolgáltatnak. Felcsendülnek ennek az időszaknak divatos dalai, így a Mindenkit elfelednek egyszer, Mások vittek rossz utakra engem, Van, aki vár, Mondd, miért szeretsz te engem. Kamarás Ágnes jelzésértékű, könnyen mozgatható díszletei pedig lehetővé teszik, hogy az előadás színpadtechnikai eszközökkel kevésbé felszerelt pódiumokon is könnyen bemutatható legyen. Meskó Zsolt rendező pergő, a prózai és a zenés elemek tökéletes egyensúlyát ötvöző, a közönség érdeklődését mindvégig fenntartó és figyelmét az első perctől az utolsóig lekötő produkciót állít színpadra, és még arra is kiterjed a figyelme, hogy a függöny felgördülése előtt a fiatalabb nézők számára néhány szóban elmagyarázza és értelmezze a színpadi eseményeket.

Nagy öröm és megnyugvás, hogy ma már szép számmal vannak ilyen tényeken alapuló drámák, mint amilyen a MUK, mert elősegíti a Forradalom eltiprása utáni idők eseményeiben az eligazodást és a tisztánlátást, felhívja a figyelmet a megtorlások embertelenségére, és nem hagyja bagatellizálni a kegyetlenkedések közben elkövetett rémtettek súlyát. Oszlatja a mesterségesen gerjesztett ködöket.

 

Reklámok