Újpest Színház

Nyíregyházi Mandala Dalszínház vendégjátéka

 

A tavaszi bérlet negyedik előadásaként láthatták a nézők május 13-án este az Újpest Színháznak is helyet adó Ady Endre Művelődési Központ nagytermében ezt az énekes-táncos vígjátékot. A csúnya lány még a régi típusú kisoperettek közé tartozik, közel három óráig tart, ugyanis három felvonásból és négy képből áll. Szerzőként Vadnai László, Márkus Alfréd és Harmath Imre jegyzi, mindegyikük a két világháború közötti színház-és filmművészet kipróbált, sikergyártó mesteremberei közé tartozik. A csúnya lánynak1930-ban volt a premierje a Fővárosi Művész Színházban, és azóta se szeri, se száma a bemutatóknak, mert semmiféle szempontból nem lehet mellélőni vele, régiessége, szereplőinek elavult karaktere ellenére a ma embere is igen kedveli, és mindig táblás házak előtt megy. Zárójelben: hol vannak manapság eltartott, unatkozó, szeretőket tartó úri dámák és finnyás, férjvadász kisasszonyok? A szebbik nem mai képviselői dolgozó és háztartást vezető nők, akik azt sem tudják, hol áll a fejük, és délután, ha hazaérnek, mihez kapjanak. A darab közel 90 éve tartó diadalútjának egyszerű oka van: olyan viszonyrendszert ábrázol, ami minden korban azonos, évszázadok alatt is alig-alig változott, és ez pedig nem más, mint a férfi-nő közötti örökérvényű kapcsolat. A vadászösztönű teremtés koronái egyik nőtől a másikig csaponganak, Éva lányai azonban az állandóságot keresik. A komédia másik vonzereje, hogy a 21. század embere is szeret felszabadultan kacagni, jókedvű lenni. Nem igénylik folyton-folyvást a borongást, a nehéz társadalmi helyzetekkel való szembenézést meg a mosdatlan szájú beszédet. A Nyíregyházi Mandala Dalszínház a közelmúltban felújította A csúnya lányt, ezt a produkciót hozták el a főváros IV. kerületébe, és itt is rajongtak érte a nézőteret zsúfolásig megtöltő újpestiek, vastapssal jutalmazták a közreműködő művészeket, alig akarták leengedni őket a színpadról.

Lényegre törő és sarkos fogalmazásban ez a darab nem szól semmiről, ha kerekebb és elnézőbb szavú ez a meghatározás, akkor bátran ki lehet jelenteni, nem akar mást, mint szórakoztatni, mulattatni, és ez bizony nagyon is rendben van így. A szereplők nem túl bonyolult jellemek: a főhős a fess Dr. Kornidesz Tamás válóperes ügyvéd, ő az a klasszikus szoknyabolond főnök, aki csak csúnya gépírókisasszonyt hajlandó alkalmazni, mert a mutatósoknak azonnal elcsavarja a fejét, és bizony esze ágában sincs házasodni. Titkárnőjéről, a butuska Irmáról Venusz szobrát nem lehetne megmintázni. A sok közül az egyik cicababája a kikapós, minden férfivel kikezdő nagysága, Sziszi. Megcsalt, folyton szimatoló és mindig rászedett férj is akad ebben a vígjátékban, aki nem más, mint Bogdán Artúr, Sziszi hites ura. Kalandra leső ficsúrok is vannak, Kelemen, az autókereskedő meg Walter, a komolyan nem vehető bolondos fiú. A másik főhős(nő) pedig Fóthy Éva, a gyönyörű és okos kisasszony, akit kitűnő bizonyítványai ellenére senki nem alkalmaz, mert veszélyes a szépsége. Kornidesz úr is azonnal elküldi, de a talpraesett lány furfangos tervet eszel ki, kapafogakkal meg vastag, amolyan SZTK keretes szemüveggel ijesztő csúfságú Katóvá maszkírozza magát. Így azonnal megkapja a titkárnői állást, és ekkor kezdődnek el az igazi bonyodalmak.

A sziporkázó dialógusok meg ma is ülő tréfás szófordulatok, humoros beszólások, a távoli, de mégis olyan ismerős szituációk megteszik a magukét. A közönség a hasát fogja és gurul a nevetéstől. De nem csupán ettől olyan finom és magával ragadó az előadás, hanem az avatott színészi játéktól. Mikó Istvánnak, aki a felszarvazott férjet, Bogdán Artúrt kelti életre, minden egyes megjelenését kitörő tapssal üdvözli a publikum. Neki a színészmesterség összes csínja-bínja a kisujjában van, és azt est résztvevői módfelett értékelik kitűnő alakítását. A ragyogó Fóthy Évát és a slampos Katót Cserjési Beatrix hol hódító, férfiszíveken taposó vampnak, hol szánalomra méltó, rút kiskacsának mintázza meg. Irmát, a tyúkeszű titkárnőt Molnár Ágnes remekül formálja meg. Sziszit, házasságból kikacsintó delnőt Vajnárovics Viktória a figura megkívánta kacérsággal személyesíti meg. A csapodár Kornideszt Tamás ügyvéd urat Bódis Gábor mesterien viszi fel a színre, amikor kell, akkor érző és vérző szívű, a szerelemtől megperzselődött amorózó vagy éppenséggel nemtörődöm, ellenszenves kakas. Nyúlfarknyi, de annál hatásosabb szerepe van Éva~Kató édesapjaként Benkő Péternek, akit szintén nagy örömmel fogadnak a hallgatók. Kelement, a levakarhatatlan autószalon-tulajdonost Bencze István, a hóbortos Waltert Bácskai Zsolt állítja színpadra. A portás és a pincér kevés szavakból álló feladatát Bánhidi Péter hibátlanul oldja meg. Suha Kálmán nem csak prózában csillogtatja tudását, hanem klarinétjátékával is elbűvöli a népet. Mindannyian hollywoodi képességekről tesznek tanúbizonyságot, sallangmentesen ábrázolják azokat, akiknek a bőrébe bújnak, minden kritikát kiálló módon énekelnek és tökéletesen táncolnak.

Ez a Mikó István rendezte Csúnya lány pergő ritmusával hangulatos, bút-bajt feledtető alkalmat ad annak, aki beül rá. Nem fontos benne elmélyülni, csak hagyni kell, hogy minden egyes helyzet- és jellemkomikuma meg fülbemászó dallama hasson, és kizökkentse a hétköznapok taposómalmából.

 

Reklámok