Spirit Színház

 

Federico Fellini a legköltőibbnek és legérzelmesebbnek tartott filmjét, az Országútont (La strada) 1954-ben forgatta. A két főszerepet az akkor már Oscar-díjas mexikói-amerikai világsztárra, Anthony Quinnre és a nemzetközileg még ismeretlen, de Itáliában már népszerű színésznőre, Giulietta Masinára osztotta. Az Országúton mindenhol kirobbanó sikert aratott, amit 1956-ban megítélt legjobb idegen nyelvű filmek járó Oscar-díj is jelez. Mindenki rajongott érte, csak az olaszok fanyalogtak…

Mindig nagy kihívás és rendezőpróbáló feladat olyan művet színpadra állítani, ami más műfajban született, ugyanis követelményrendszerük eltér egymástól. Besenyei Zsuzsanna rendezői és színpadra alkalmazói koncepciója maximálisan megfelel annak az elvárásnak, hogy az Országútont úgy átültesse át színművészet formanyelvére hogy az eredeti mondanivalója is megmaradjon, és mégis valami új, a közönség számára érdekes, figyelmüket elejétől a végéig lekötő produkció szülessen. Nem arra törekszik, hogy a film cselekményét első kockától az utolsóig visszaadja, hanem a szellemiségéhez legyen hű. A rendezői munka mellett még Szitás Bernadettel együtt a díszlettervezésben is részt vett. Ennek az előadásnak volt a premierje szeptember 30-án a Spirit Színházban.

Az Országúton cselekményére jóformán mindenki emlékezik. A kemény, folyton vándorló, nagyhangú cirkuszi erőember, Zampano megveszi az anyjától Gelsominát, a szeretetre, melegségre vágyó, kissé korlátolt leányzót. Ez a durva digó emberszámba sem veszi a csúnyácska fehérnépet, és mint a kutyát, úgy idomítja be, hogy segítője legyen a nem túl ötletes és szórakoztató mutatványaiban. Járják az országot, Gelsomina egyre ügyesebb lesz, és próbál valamiféle érzelmi kapcsolatot kialakítani a mindig mogorva férfivel, de Zampano nem hagyja magát, minden kísérlet lepereg róla, gorombán letorkollja a lányt. De azért – akaratán kívül – ezt az agresszív, gyorsan eljáró kezű hímnemű lényt is megmozgatják a feléje sugárzó szeretet hullámai.

Azokon a színpadokon, ahol csak jelzésértékű díszletek lehetnek, ott igen okosan kell kihasználni a terem adottságait. Így van ez a Spirit Színházban is, ahol hosszú, keskeny, téglalapalakú a játszóhely, ennek középén trónol – uralva ezzel a teret – az ekhós szekerekre hajazó motorbicikli. Ez az ütött-kopott masina választja ketté a nézőteret, és fejezi ki tulajdonosának egoizmusát. A színészek kisebbfajta pódiumon adják elő a darabot. Elhivatottságuk és elkötelezettségük mellett még a maximumot is ki kell hozniuk önmagukból, és ők mind az öten megteszik ezt, ezért is csal könnyeket a publikum tagjainak orcájára. Szitás Barbara minden kritikát kiálló módon kelti életre Gelsominát, ezt a bárgyú, de szívét-lelkét kitevő lányt. Nem a szereplő butaságát emeli ki, hanem az alkalmazkodóképességét, a szépre, jóra törekvését. Igen finom művészi eszközökkel mutatja be azokat a lelki folyamatokat, amiken ez a mindenhonnan kivert, de valahová és valakihez mégis tartozni akaró fiatal nő átmegy. Tóth József mesterien jeleníti meg a faragatlan, a gyilkosság bűnébe eső, önző céljai érdekében mindenkit ki- és felhasználó, lelketlen macsót. Mészáros Tamás remekül személyesíti meg az okos bolondot, aki szép szavaival elhiteti nem csupán Gelsominával, hanem a közönséggel is, hogy még a kőnek is van haszna és még a legegyszerűbb életnek is van értelme, ezért nem bolyong senki kivert kutyaként, céltalanul a világban. Simonyi Krisztina több alakban is feltűnik a színen, Gelsomina szerencsétlen anyjáéban, kikapós örömlányéban, jólelkű apácáéban, és gondoskodó asszonyságéban. Mindegyiket hibátlanul oldja meg. Kutik Rezső a cirkuszigazgatót és a pincért formálja meg. Szitás Bernadett jelmezei kifejezik a szereplők rangját, társadalmi helyzetét. Gelsomina szakadt gúnyákban jár-kel, fellépésein viszont az adott számhoz illő maskarákat veszi magára. Zampano a hintáslegények bőrkabátját meg kék-fehér csíkos pólóját hordja. Gelsomina anyja özvegyhez illő szerény fekete otthonkaszerűséget, a szajha a foglalkozását kifejező, kihívó alig-semmit, az apáca fekete-fehér habitust, a falusi asszony pedig visszafogott szoknya-blúzt visel.

A nézők pedig elmerengenek ezen a jól ismert történeten. Elgondolkodhatnak, mit ér az önzetlenség, a hűség, az áldozathozatal, ha olyanra pazaroljuk, akire nem érdemes.

Reklámok