Hadart Színház

Csokonai Művelődési Ház

 

A minőségi időtöltés iránt felfokozott az érdeklődés. Az emberek szeretnek nevetni, kikapcsolódni a mindennapok hajtásából, 2 órára kilépni a mókuskerékből, és önfeledten kacagni, egyszóval jól érezni magukat. Ezt a szükségletet elégíti ki a Hadart Színház, aminek legfőbb célkitűzése az igényes szórakoztatás. Nem csupán az érettebb korosztály színvonalas mulattatására törekednek, hanem a kisebb meg a nagyobb nebulókéra is, sőt rászoruló és beteg gyermekek kulturális fejlesztését is fontos feladatuknak tekintik. Ifjúsági és felnőtt előadásaik bármely pódiumon bemutathatók, ugyanis díszleteik könnyen szerelhetők, még a legegyszerűbb színpadtechnikával rendelkező játszóhelyen is színre vihetők.

Legutóbbi premierjük a rákospalotai Csokonai Művelődési Házban 2017. november 18-án volt, amikor – szinte a házi szerzőjüknek számító – Moravetz Levente író, rendező, színész komédiáját, a Jöhetsz Drágám-at mutatták be. Az előadás megkezdése előtt a Hadart társulat művészeti vezetője, Háda János szólt a nézőkhöz, akik zsúfolásig megtöltötték a közel 400 főt befogadni képes színháztermet. Köszönetet mondott a „művház” vezetőségének nagylelkű és bőkezű támogatásáért, a szépszámú közönség megjelenéséért, és segítségüket kérte bérletes előadások indításához.

A Jöhetsz Drágám! cselekménye nem igazán bonyolult. Adva van egy negyedik X-én túllévő férj és feleség: a kappanhájas Lajos és a még mindig igen mutatós Jolán. Mindketten előszeretettel kacsintgatnak ki a házasság szűkre szabott kereteiből. Remek húzással szeretnék a másikat a lakáson kívül tudni: nem együtt, hanem külön-külön mennek gyógykezelésre. Csakhogy eszük ágában sincs elutazni, mindegyikük az üres családi fészekbe várja a szeretőjét. Ebből lesz ám a nagy kavarodás, mert Lajoshoz nem csupán legújabb macája, Viki, de a már régen elhagyott Mirtill is megérkezik. Tovább bonyolítja a dolgokat, hogy a titkár Rezsőke is ide várja barátnőjét, Katicát, meg a Kanadában élő bűvész unokaöcs, Merlin is bejelentette jövetelét, és előre küldi felszerelését, sőt Lompos, a kétbalkezes betörő is munkához lát a lakatlannak hitt házban.

Minden előadás kulcsa a színész, avatott játékával ő nyitja meg a nézők szívét. És ez bizony most sincs másképpen. Kerekes József annyi ízzel, színnel, tűzzel alakítja a hóhányó, nagydumás Lajos cseppet sem ellenszenves, inkább szerethető figuráját, hogy a néző nem tud haragudni rá, csak elnézően mosolyog, miként vergődik saját hazugságainak hálójában. Szerepformálásában benne van a teremtés koronájának ősi vadászösztöne, a mindent kimagyarázni tudó, kifogásokért nem a szomszédba menő macsó férfi összes jellemvonása. Kökényessy Ági a kikapós asszonyok mintapéldányát tökéletesen, azaz a tőle megszokott és elvárt profizmussal jeleníti meg. Olyan, látszólag aggódó feleséget visz fel a színre, akinek a legfontosabb a világon az otthona díszítése, szépítgetése, önmaga csinosítgatása és az ura kényelme, de mindez csupán megtévesztő manőver, egyszerű porhintés, mert ugyanolyan hűtlen, mint derék férje. Szabó Máté minden kritikát kiálló módon személyesíti meg Rezsőkét, a sokak által ugráltatott és kihasznált titkárt, aki annak ellenére lojális undok főnökéhez és annak puccos nejéhez, hogy igen gyakran hozzák őt kellemetlen helyzetbe. Suhajda Dániel ügyefogyott rablója, Lompos nem vérbeli nehézfiú, inkább amolyan mafla, az eseményekbe belecsöppenő gazfickó. Laurinyecz Réka kifogástalanul kelti életre a szeretőből lánnyá előrelépő Viktóriát. Végh Judit a kihívóan öltözködő és viselkedő Mirtillt, a megunt ex-nőt igen szórakoztatóan formálja meg.

Ebben a vígjátékban egy perc üresjárat nincs, elejétől a végéig igen feszes ritmusú. Látszik, hogy olyan író, vagyis Moravetz Levente alkotása, aki sűrűn lépett fel a világot jelentő deszkákon meg játszott filmekben, aki tisztában van azzal, mi fán terem a helyzetkomikum meg az ebből adódó feszültség, és a vele járó oldás, tudja, mi az ütős színi hatás, és milyen arányban kell adagolni a humoros és az elbeszélő részeket. Az is érződik ezen a produkción, hogy rendezőjének, Háda Jánosnak kisujjában van a közönségbarát színpadra állítás minden csínja-bínja, akinek birtokában van a tökéletes színészvezetés tudománya. Igazán kellemes estét tölthet el az a néző, aki beül erre az előadásra. Nem éri csalódás, mert kitűnően fogja idejét eltölteni, és jó érzésekkel hagyja el a színháztermet.