Újpest Színház

Éless-Szín vendégjátéka

 

Az őszi bérletsorozat keretén belül november 25-én láthatták az Újpest Színháznak otthont adó Ady Endre Művelődési Központ színháztermét pukkadásig megtöltő nézők az Éless-Szín vendégjátékában Saul O’Hara krimikomédiáját, a Leszek az özvegyed-et (Risky marriage). A darab szerzője, – ahogyan már a nevéből is következtethető – ír származású, azonban a vígjáték cselekménye Angliához kötődik, de nem is ott, hanem Európában lett népszerű, először 1959-ben, Bécsben játszották, majd Németország, Franciaország következett. Igencsak kedvelt alkotás, se szeri, se száma a bemutatóknak, mindenhol szívesen tűzik műsorra. Tévéfilm adaptáció is készült belőle 1984-ben, az akkori NSZK-ban. Itthon az 2013/14-es évadban már a Budaörsi Játékszínben is színpadra állították, az Éless-Szín keretén belül 2014-ben újították fel, és Csömörön, a művelődési házban tartották a premierjét. Azóta az országot járják vele. Így jutottak el a főváros IV. kerületébe is, ahová szinte hazajárnak, ugyanis az újpesti közönség nagy szeretettel és hálásan fogadja minden produkciójukat.

A Leszek az özvegyed az 1950-es évek vége felé zajló cselekménye egyenes vonalban halad előre, az előzmények az elbeszélésekből, utalásokból derülnek ki. Cambell felügyelőnek, a sok-sok bűnügyet megnyugtatóan lezáró detektívnek már csak egy hónapja maradt, hogy két megoldatlan bűnesetnek a végére járjon, mert utána nyugdíjba megy. Két hatszoros özvegy esetére nem sikerült pontot tennie, az egyik az ezredesé, a másik pedig Lydiáé . Jobb ötlete nincs, mint véletlennek látszó találkozás során összehozza őket. A két rutinos özvegy mit sem sejt a felügyelő csapdájáról, és ráharap a csalira. Összekötik életüket, és annak rendje-módja szerint az első adandó alkalommal meg akarják mérgezni a másikat. Időközben rájönnek a cselre, és elhatározzák, túljárnak Cambell eszén, nem teszik el láb alól egymást. Csakhogy a friss párt nem csupán a felügyelő figyeli árgus szemmel, de a magát tökéletes inasnak meg nagyfokú hivatástudattal áthatott tanár úrnak kiadó, valójában két bosszúszomjas, fess unokaöcs is csak arra vár, hogy a házastársak mikor hibáznak, mert akkor leleplezhetik őket, és minden vagyonukat megkaparinthatják. Ott kavarog még körülöttük a lánynevelő-intézet folyton pénzt kunyeráló igazgatónője és szerelmével a stramm fiatalembereket üldöző két növendék. A darab közepe táján minden összekuszálódik, de a végére, jó néhány nem várt fordulat következtében az összes szál szépen kiegyenesedik.

Az Éless-Szín társulata mind egy szálig a mesterségüket értő és magas fokon művelő színészek. Maga Éless Béla remekül alakítja Cambell felügyelőt, ezt a munkáját küldetésként megélő férfit, a ki nem képes belenyugodni abba, hogy kicsússzon kezei közül két alattomos gyilkos, akik minden esetben ugyanazokkal a módszerekkel követték el súlyos tetteiket. John Brocklesby ezredest, ezt a kívülről csendes, joviális öregúrnak tűnő, de belülről minden hájjal megkent, ravasz gonosztevőt Kertész Péter minden kritikát kiálló módon jeleníti meg. Papadimitriu Athina kiválóan játssza el a többszörösen férjezett Lydia Barbentet, ugyanis olyan áldozatára váró nagymacskának ábrázolja, aki első ránézésre nem egyéb, mint szelíden doromboló kiscica, csak később derül ki, ragadozó fenevad. Veller Gabriella az igazgatónő, Honoria Dodd szerepét remekül, a figura megkívánta furfangossággal és alázatossággal viszi fel a színre. A mindig szolgálatkész, valójában a leleplezés megfelelő pillanatára váró Perkins inast Bodor Géza kifogástalanul személyesíti meg. Mesterházy Gyula meggyőzően hozza Lance Flecher okos, tapasztalt tanár urát, aki állandóan figyel a körülötte mozgó emberekre és az események fordulataira. A két vérmes, semmitől vissza nem riadó, szerelembe belebódult leánykákat Wessely-Simonyi Réka és Farsang Emese szórakoztatóan kelti életre. Langmár András praktikus, ugyanakkor esztétikus díszletei felidézik a múlt század derekán élő brit középosztály miliőjét. Rományi Nóra jelmezei is tükrözik az ebben a korban élt angolok viseletét.

Ezen a szombat estén is sok-sok kellemes percet töltöttek el a publikum tagjai az „Adyban”. Pompásan szórakoztak a helyzetkomikumokon, jókat nevettek a szereplők jellemén, derűsen figyelték a színpadon történteket. Látszik a produkción, hogy olyan művész – Éless Béla – rendezte, aki igazán ért szakmájához, ismeri annak minden mesterfogását, ezért is aratott olyan osztatlan sikert a darab.