Belvárosi Színház

 

A függőségnek nincsenek fokozatai, legyen az bármi, – alkohol, játék vagy drog, – amitől függ a függő, azt nem tudja csupán kicsit, netán félig-meddig, vagy csak úgy tessék-lássék csinálni. Azt bizony teljes gőzerővel gyakorolja, és meg nem áll odáig, amíg az teljesen átveszi az uralmat felette. Az elején a függő még azt hiszi, kézben tudja tartani, de ez önáltatás csupán, a szenvedély örvénye magával ragadja, és egyre lejjebb csúszik abba a bizonyos fekete lyukba.

E sorok írója 25 évig tanított az egyik fővárosi középiskolában, 5 alkalommal, azaz 21 esztendeig volt osztályfőnök is. Rengeteg tini vette körül, sok mindent látott, bőven akad tapasztalata. „Fiait, lányait” sűrűn vitte kötelező, vagy csak ajánlott drogprevenciós ismertetőkre, kiállításokra, az iskolában egymásnak adták a kilincset addiktológus orvosok, szakápolók, akik a szenvedélybetegség káros hatásairól igencsak meggyőző erővel világosították fel a fiatalokat, de szép számmal érkeztek bűnmegelőzéssel foglalkozó rendőrök, önkéntesek is. Meglepő, és igen elgondolkodtató véleményének az egyik 9.-es leányzó adott hangot. Ezek a megelőző előadások nem riasztják el a gyerekeket, inkább felkeltik az érdeklődésüket a drogok iránt, mert még az is, aki nem, vagy keveset hallott róluk, kíváncsivá válik, és úgy érzi, neki is ki kell próbálnia.

Azzal az igencsak tisztleletre méltó és megsüvegelendő céllal születtek azok az elborzasztó dokumentum- és rémisztő játékfilmek, elijesztő színdarabok, kétségbeesett, gyermeküket elvesztő anyák, apák, vagy már tiszta, nem anyagozók által írt könyvek, amik szeretnék – többnyire – a drog szörnyű és romboló befolyásától megóvni az ifjabb nemzedékeket. Ebbe a sorba tagolódik be az igen kifejező Széttépve címet viselő koncertszínházi előadás, aminek premierjét az Orlai Produkciós Iroda szervezésében február 22-én tartották a Belvárosi Színházban. A darab szöveget Závada Pál alkotta, világslágereket megszólaltató és aláfestő zenéjét pedig Lázár Zsigmond.  Négytagú zenekar kíséri az est egyetlen színészét, Szabó Kimmel Tamást, aki előtt le a kalappal, hogy ezzel a cseppet sem vidám, hanem nagyon is nehéz, lelket megterhelő, és sajnos minden szülő felett Damoklész kardjaként lebegő tematikával bő másfél órán keresztül fenn tudja tartani a közönség érdeklődését. Tökéletes művészi biztonsággal játssza el mind a rövidebb és mind a hosszabb jelenetekben a szegény, megszeppent kisfiút, vagy a vagány, nagypofájú kamaszt meg a saját mocskában vergődő, kiszolgáltatott kábszerest. Énektudására sem lehet panasz…

Novák Eszter rendezi ezt a fajsúlyos tartalma miatt inkább felkavaró, de azért időnként humoros produkciót, aminek az az egyik érdeme, hogy mondandóját nem csupán a kokain, a heroin, az LSD meg a dizájnerdrogok borzalmas hatásmechanizmusának illusztrálására szűkíti le, hanem a napjainkban kialakuló sok-sok, újfajta – közösségi média – okozta függőség formáira is. A darab másik értéke, hogy nem csak a narkó pusztító következményeit mutatja be, hanem megpróbálja csokorba szedni azokat az „elősegítő” tényezőket, amik kiválthatják, hogy az egyén, – többnyire süldő lány és fiú – belemenekül abba az eleinte örömöt hozó, majd később fokozatos kiábrándultságot, végül pedig a személyiség teljes szétcsúszását jelentő állapotba. A Széttépve harmadik erénye, hogy nyomokban sincs benne – a cigarettás dobozokon olvasható – didaktikus célzó mondatok, amiknek semmi visszatartó erejük nincs. Annyit számítanak, mint halottnak a csók. Závada Péter és Szabó Kimmel Tamás zenei szembenézése hűen ábrázolja azokat a mélybe húzó, önmegsemmisítő folyamatokat, amik a „cuccok” használatának egyenes vonalban haladó menetrendjét adják. Végállomás pedig nem lehet más, mint tragédia és romlás. Az is a darab javára írható, hogy az az egy szem szereplő időnként kiszól a nézőkhöz, szembesíti őket a színpadon látottakkal, számon kéri őket, hogy most hol tartanak éppen, vagy mit tettek.

Szuggesztív előadás a Széttépve. Olyan élethelyzeteket, nihilbe hulló sorsokat mutat be, amik mellett nem lehet szépen, csendben elmenni, hanem előidézőjük ellen szót kell emelni, és harcba kell szállni velük.

Reklámok