Szentendrei Teátrum – Orlai Produkció

 

A most 73 esztendős amerikai szerző, Larry McMurtry regénye, a Terms of Endearment 1975-ben jelent meg, ami a Becéző szavak magyar címet kapta. Közel tíz évre rá James L. Brooks készítette el annak a filmnek a forgatókönyvét, amit 1984-ben láthattak először a nézők. Csupa hollywoodi nagyágyú – így Shirley McLaine, Debra Winger, Jack Nickholson – alakítja szerepeket, és bizony még ma is szívesen tekintik meg az emberek, ha valamelyik tévécsatorna műsorára tűzi. Dan Gordon pedig 2007-ben színpadi változatot írt belőle, ami azóta a világ számos játszóhelyén a közönség és a szakma elismerését egyaránt kivívva megy. Hozzánk most érkezett el, az Orlai Produkciós Iroda  és a Szentendrei Teátrum közös bemutatójaként, amelyet július 5-én először a szentendrei közönség láthatott, most pedig, a szeptember 12-ei kőszínházi premier után a Belvárosi Színházban játszanak tovább.

A bölcs és sokat tapasztalt Murphy állítja: Anyád mindent jobban tud nálad. És nem engedi, hogy erről megfeledkezz. A Becéző szavak főhősnője, a negyvenes éveit taposó Aurora pontosan ilyen – mai szóhasználattal élve: – helikopter anya. Vasmarokkal fogja, és állandó megfigyelés alatt tartja egy szem gyermekét, a nagykorúságot éppen elérő Emmát. Igen elvakult és szenvedélyes anya, semmitől, még a lelki terror alkalmazásától sem riad vissza. Vastagon megvan a véleménye mindenről és mindenkiről, amit bizony nem rejt véka alá, megállás nélkül mondja a magáét, és mindig oda lukad ki, hogy lánya tegye ki udvarlója, a bohókás hippi, Flap szűrét, mert nem találja megfelelő társnak számára. Igen vonzó szépasszony, sokat ad magára, kényes a beszédére, igényes a megjelenésére. A legtöbb ember csodálja az ilyen anyatigrist, leginkább akkor, ha az nem neki, hanem másnak a szülője. Akik viszont mellette élnek, azoknak az agyára megy, és bizony a legtöbb esetben a pokol mélyére küldenék, vagy a holdra szeretnék fellőni őket.

A Becéző szavak cselekményideje nagyjából 10 év. Ezalatt anyja rosszallása ellenére Emma férjhez megy Flaphez, másik államba költözik, ugyanis Flap itt kap tanári állást. Anya és lánya telefonon tartja a kapcsolatot, főképp Aurora csörög oda a leglehetetlenebb időkben. A frigy eleinte remekül működik, sorra jönnek a gyerekek és sajnos a szürke hétköznapok is. Lassanként Emma ráébred, hogy a felelőtlen Flappel kapcsolatban anyjának igaza volt. Mindketten ki-kikacsintgatnak a házasságból, máshol vigasztalódnak. Közben Aurora is kikezd a szomszéddal, a részeges, nagyhangú, mosdatlan szájjal beszélő nemzeti hőssel, az űrhajós Garrett-tel. Az ellentétek vonzzák egymást, jól megvannak, végre egyenesbe jön az élete. És ekkor üt be a mennykő: Emmát gyógyíthatatlan betegség támadja meg, ami el is viszi. Aurora magához veszi az unokáit, amibe még Flap is beleegyezik. Kezdheti a gyereknevelést elölről.

A közhelyek a legnagyobb igazságok, így köztük az is, hogy a nézők odafigyelését mindvégig megőrző, érzelmeit elejétől a végig magas hőfokon tartó előadások alfája és ómegája a jó színész. És ez most sincs másképp. Hernádi Judit művészi kvalitásairól már minden leírtak, nem lehet újabbat mondani. Az ő Aurorája egyszerre bámulatos, szerethető, idegesítő és kibírhatatlan, legfőképp az a baj vele, hogy mindig igaza van. Sallangmentesen viszi fel a színre ezt a bosszantó, ezerarcú asszonyt, akinek az esetek döntő többségében beválnak a jóslatai, ugyanakkor fejlődőképes, tud belátó is lenni, és átlépni saját korlátain. Péter Kata méltó partnere Hernádinak. Remekül jeleníti meg a tinikort éppen elhagyó ifjú leányzót, majd a boldog fiatal feleséget és a türelmes, kisgyermekes anyukát, végül az élet kihívásaival nehezen szembenéző, azokra rossza válaszokat adó, a betegségét bátran tűrő Emmát. A ritkán józan, mindenféle csibészségre kapható, hóbortos, ugyanakkor kedves és mulatságos Garrett figuráját Gyabronka József mesterien kelti életre. Horváth Illés kifogástalanul hozza az ingatag, felnőni képtelen, feladataival megbirkózni nem tudó, csélcsap Flap karakterét. Cseh Judit Patsyt, a barátnőt, a kezelőorvosnőt és a csinibabát is megszemélyesíti, mindhármukat magas színvonalon játssza el. Kálmán Eszter mályvaszínű, sok-sok fix elemből és egy mozdítható kanapéágyból álló praktikus díszlete egyaránt alkalmas külső és belső terek ábrázolására. Mátyássy Szabolcs zenéje pedig kifejezi a szereplők feldobott, vagy lehangolt lelkiállapotát. Kiss Julcsi olyan jelmezekbe bújtatja őket, hogy azok visszaadják jellemüket: Aurora decens ruhakölteményekben, Emma lezser, fiatalos farmer-póló összeállításokban, Garrett viseltes alsó- és fürdőnadrágban, slampos fürdőköpenyben, Flap diákosan hányaveti, majd öltönyös, tanár uras öltözékekben, Patsy elegáns kosztümökben jár-kel.

Kocsis Gergely olyan, az első perctől az utolsóig pergő, érdekes, izgalmas előadást rendez, amit a publikum jogosan elvár ettől a híres-nevezetes és érzelmekben gazdag történettől. Úgy adja át – a cseppet sem didaktikusan, – hogy ezekben az általános és nagy igazságokban mindenki megtalálja a neki valót, a csak hozzá szólót. A Becéző szavak kellemes, szórakoztató produkció, és bizony, időnként nem is kell ettől több.