József Attila Színház

 

A József Attila Színház a „Filmek évada” összefoglaló címet adta idei szezonjának. A Macskafogó és A király beszéde után december 7-én tartották a Magas barna férfi felemás.. ősbemutatóját. Az 1972-ben a világ minden táján elképesztő nézőszám mellett vetítették Pierre Richard és Mirelle Darc főszereplésében a Magas szőke férfi felemás cipőben című francia filmvígjátékot. Ez a siker felkeltette Hollywood érdeklődését, több, az amerikai ízléshez passzoló változatot, úgynevezett remeke-et is forgattak, a franciák meg pláne nem akartak kimaradni ebből a bumm-ból, még a közelmúltban is állítottak színpadra olyan bohózatokat, amikben nyomokban felismerhető az alapötlet. Az angyalföldi teátrum is egy ilyen utánérzést visz színre. Nemlaha György, a kitűnő művészeti író, szerkesztő nemrégiben Párizsban látta Gérard Lauzier Liftről balra című darabját, megtetszett neki, úgy vélte, itthon is kelendő lenne, ezért felhívta rá Simon Kornél színész-rendező figyelmét, hogy a főszereplő, Yan karaktere olyan, mintha ráöntötték volna. Ő azonban inkább a rendezést választotta. Nemlaha lefordította, és a József Attila idei tematikájába simuló: a Magas barna férfi felemás… címe lett a bohózatnak. Simon Kornél Szokolai Brigitta dramaturggal együtt karcsúsította és felgyorsította az eredeti vígjátékot, párbeszédeit is aktualizálta. Papp Janó díszletei a jelenbe helyezik a darabot, kulcsfontosságú funkciót tölt be három ajtó: a lifté, Yan meg Boris lakásáé, de az erkély meg a közlekedőfolyosó is a játéktér szerves részét képezi. Papp Janó tervezte a jelmezeket is, amik mind egy szálig kifejezik a szereplők társadalmi helyzetét: a mondén dáma, Florence malomkeréknyi kalapokban parádézik, az ifjú asszony, Eva alig ruhácskákban domborít, a házvezetőnő, Marilda takarításhoz illő hacukákban, Alice kihívó minikben feszít. A férfiak is foglalkozásukhoz passzoló ruházatban járnak-kelnek, a festő, Yan bohémebb nadrágokat, ingeket, mint ahogyan a haverja, Jean-Yves is, a magas állású férj, André konvencionális öltönyt, a dúvad Boris hétköznapi cuccokat, a főtörzs és a tizedes egyenruhát hord.

Simon Kornél egy mondatban foglalta össze a vígjáték tartalmát: „helyzetkomikumokra épülő párkapcsolati dráma – huzatban.” Mindenféle vígjátéki elem megtalálható a Magas barna férfi felemás…-ban, ami elengedhetetlenül szükséges bármely kellemes színházi időtöltéshez. Cselekményére nem is kell sok szót vesztegetni. Az ajtókat mindig a leglehetetlenebb pillanatokban csapja be szél, párok hol kint, hol bent rekednek a másik lakásában, vagy a folyosón, ami számtalan riadalmat okozó afférhoz vezet, ezért is kapta az Ajtók összeesküvése alcímet a bohózat. A szereplők is jellegzetes vígjátéki figurák: Yan, a sete-suta, fülig szerelmes festőművész, Boris és André, a tapló meg a sima modorú féltékeny férj, Florence, a csábító delnő és Eva, a kacér csinibaba, Jean-Yves, a jómadár barát meg Alice, a butuska kiscsaj, Petit főtörzs és Lopez tizedes, a két ostoba fakabát, és Marilda, a minden lében kanál házvezetőnő. Ők tízen éppen elegek ahhoz, hogy vicces és mulatságos meg bosszantó és félreértéseken alapuló jelenetek egymás után váltsák egymást.

A színészek derekasan helytállnak, tudásuk legjavát nyújtják, szemmel láthatóan élvezik a komédiázást, lubickolnak a szerepük adta mókázásban. Bercsényi Péter elismerésre méltóan alakítja a csetlő-botló, felkapott, így megrendelésekkel bőven ellátott festőművészt, aki az egyik zavarba ejtő szituációból pottyan a másikba. Az ő Yanja néha azt sem tudja, hol áll a feje, fiú vagy lány, annyira összezavarodik attól a sok-sok kínos perctől, amikbe minduntalan belecsöppen. Marildát, a formás házvezetőnőt Korponay Zsófi mesterien jeleníti meg, ha kell egyszerű takarítónő, de képes átváltozni szívtipró vamppá. Zöld Csaba Borist az előbb üt, utána kérdez, nagytermészetű és folyton félrelépést vizionáló, mindig megcsalást szimatoló férjet igen humorosan kelti életre. Evát, a szemrevaló és kívánatos, hűséges, nyíltszívű menyecskét Balla Eszter brillírozva személyesíti meg. Szabó Gabi tökéletesen állítja színpadra a vonzó, férfiakat megbolondító, érzékiségüket felkorbácsoló, de hideg fejjel is cselekedni képes végzet asszonyát, Florence-ot. Quintus Konrád mintaszerűen hozza a piperkőc Monsierur André Arnauld-t, aki kívülről hidegvérűnek látszik ugyan, de belülről mardossa a zöld ördög, ugyanakkor hajtja őt a férfiúi vadászösztön.  Blahó Gergely Yan semmirekellő, szelfiző haverját, Jean-Yves-et a figura megkívánta lazasággal, nemtörődömséggel formálja meg. Alice-t, a szexi barátnőt Fekete Réka Thália néhol kedves, néhol célratörő fehérnépként mutatja be. Blazsovszky Ákos remekül játssza a buta, önelégült, nehézfejű főtörzset, társát, az élesebb eszű, folyton ledorongolt, tizedest Resetár Dániel parádésan adja elő.

A Magas barna férfi felemás… nem akarja megváltani a világot, nem óhajt súlyos társadalmi kérdéseket boncolgatni, választási és válaszadási kényszer elé állítani a nézőt, hanem csupán szórakoztatni, önfeledten kacagtatni akarja, nem szeretne egyebet, minthogy az emberek jól érezzék magukat, nevessenek, oldódjanak bennük a mindennapok hajtásában keletkező feszültségek. És ez bizony nem kevés, mert maradéktalanul megvalósítja mindezeket.